Adatvédelem

KISKAVICSOK MAGÁNÓVODA

(köznevelési intézmény)

 

Személyes adatok védelmének

szabályzata

 

Tartalom

 

  oldalszám
I. Bevezető szabályok 5.
1.  A szabályzat célja 5.
2. A szabályzat hatálya 5.
3. Fogalmak 6.
II. Alapelvek 8.
4. A személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelvek 8.
5. A jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság 9.
5.1. A jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elve 9.
5.2. A személyes adatok kezelésének jogszerűsége 9.
5.2.1. Az érintett hozzájárulása 10.
5.2.2. A kötelező adatkezelés jogalapja 10.
5.2.3. Az adatok eredeti gyűjtési céljától eltérő gyűjtése 11.
5.3. Az elvhez kapcsolódó jogok 11.
6. A célhoz kötöttség 11.
6.1.  A célhoz kötöttség elve 11.
6.2.  Az elvhez kapcsolódó jogok 12.
7. Az adattakarékosság 12.
7.1.  Az adattakarékosság elve 12.
7.2. Az elvhez kapcsolódó jogok 12.
8. A pontosság 12.
8.1. A pontosság elve 12.
8.2.  Az elvhez kapcsolódó jogok 12.
9. A korlátozott tárolhatóság 12.
9.1. A korlátozott tárolhatóság elve 12.
9.2.  Az elvhez kapcsolódó jogok 13.
10.  Az integritás és bizalmas jelleg 13.
10.1.  Az integritás és bizalmas jelleg elve 13.
10.2.  Az elvhez kapcsolódó jogok 13.
III. Az érintett jogai 13.
11. Az érintett személyes adatokkal kapcsolatos jogai 13.
12. Az átlátható tájékoztatáshoz és kommunikációhoz való jog, valamint a joggyakorlásra vonatkozó intézkedésekkel összefüggő jogok 14.
13.  Az információkhoz való jog, ha a személyes adatokat az intézmény az érintettől gyűjti 15.
13.1. Az információ biztosítás tartalma 15.
13.2. Az információ biztosítás szükségtelensége 16.
13.3. Az információ biztosításáért való felelősség 16.
14. Az információkhoz való jog, ha az adatokat az intézmény nem az érintettől szerzi meg 16.
14.1. Az információ biztosítás tartalma 16.
14.2. Az információ biztosítás határideje 17.
14.3. Az információ biztosítás szükségtelensége 17.
          14.4. Az információ biztosításáért való felelősség 17.
15. A hozzáférési jog 18.
15.1. Az információ biztosítás tartalma 18.
15.2. Az információ biztosítás szabályai 18.
16.  A helyesbítéshez való jog 18.
17. A törléshez való jog 18.
17.1. Az adatok törlése        18.
17.2. Az adattörlési kötelezettség alóli kivételek        19.
          17.3. Az adatok törlésével kapcsolatos felelősség 19.
18. Az adatkezelési korlátozáshoz való jog 19.
19. Az adathordozhatósághoz való jog 20.
20. A tiltakozáshoz való jog 20.
21. Az automatizált döntéshozatallal kapcsolatos jogok 21.
IV. Az adatkezelő 21.
22. Az adatkezelő feladatai 21.
23. Az adatvédelem 22.
         23.1. Adatvagyon leltár 22.
         23.2. Az adatkezelés ellenőrzése 24.
         23.3. Új adatkezelési helyzetek 24.
         23.4. Az adatvagyon leltár felülvizsgálata 25.
         23.5. Az adatvagyon leltárba felvétel tilalma 25.
24. Adatkezelési nyilvántartás 26.
25. Együttműködés a felügyeleti hatósággal 26.
V. Az adatfeldolgozó  26.
26. Az adatfeldolgozó 26.
VI. Adatbiztonság 26.
27. Általános adatbiztonsági követelmények 26.
27.1. Az intézmény adminisztratív adatvédelmi intézkedései 27.
27.2. Az intézmény fizikai adatvédelmi intézkedései 29.
27.3. Az intézmény logikai adatvédelmi intézkedései 30.
VII. Adatvédelmi hatásvizsgálat 32.
28. Adatvédelmi hatásvizsgálat 32.
         28.1. Adatvédelmi hatásvizsgálat végzési kötelezettség 32.
         28.2. Az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzése 33.
         28.3. Az adatvédelmi hatásvizsgálat folyamata 33.
         28.4. Az adatvédelmi hatásvizsgálat nyilvánosságra hozatala 34.
29. Előzetes konzultáció 34.
VIII. Az adatvédelem szervezeti háttere 34.
30. A személyes adatok védelmével kapcsolatos szerepkörök 34.
        30.1. Az intézményvezető 34.
        30.2. Az adatvédelmi tisztviselő 35.
        30.3. Az adatkezelést végző személy 36.
        30.4.  Más intézményi dolgozó, illetve egyéb tisztségviselő 37.
31. A feladat és felelősség dokumentálása 37.
IX. A szabályzat nyilvánossága 38.
X. Belső együttműködés 38.
XI. A szabályzat felülvizsgálata 39.
XII. Záró rendelkezések 39.
Megismerési és tudomásul vételi záradék 40.
Mellékletek:
1. számú melléklet: Az adatvagyon leltár területei és a felelősök
2. számú melléklet: Az adatvagyon leltár minta
3. számú melléklet: Az adatkezelés ellenőrzési nyilvántartás
4. számú melléklet: Az adatvagyon leltárba fel nem vehető adatok, adatbázisok
5. számú melléklet: Adatkezelési nyilvántartás
6. számú melléklet: Az adatvédelmi tisztségviselő kijelölése
7. számú melléklet: Adatvédelmi incidens eljárásrendje – a nem informatikai rendszerben kezelt adatok esetén
8. számú melléklet: A személybiztonsági tevékenységa nem elektronikus informatikai rendszerhez kapcsolódó adatkezeléshez
9. számú melléklet: Képzési eljárásrend a nem elektronikus informatikai rendszerben tárolt adatokra
10. számú melléklet: Az adatvédelmi hatásvizsgálat módszere
11. számú melléklet: A személyi adatot tartalmazó dokumentumok kivitele, kezelése (minta)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A személyes adatok védelmének szabályzat

 

 

 

Az intézményvezető a természetes személyek személyes adatai kezelése védelme érdekében:

– a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. számú rendeletét, (továbbiakban: Általános adatvédelmi rendelet), valamint

– az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Info tv.)

figyelembe vételével a következők szerint határozza meg a személyes adatok védelmének helyi szabályait.

 

 

  1. Bevezető szabályok

 

 

  1. A szabályzat célja

 

A szabályzat célja, hogy meghatározza:

– a személyes adatok kezelésére vonatkozó védelmi előírásokat, ennek során az adatkezelői feladatokat,

– a természetes személyeknek az adataik védelméhez kapcsolódó alapvető jogait és szabadságát.

 

 

  1. A szabályzat hatálya

 

A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed:

– a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történt kezelésére,

– a nem automatizált módon történő személyes adatok kezelésére:

– amelyek a nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy

– amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.

 

A szabályzat hatálya tehát kiterjed minden az intézmény által folytatott olyan adatkezelésre és feldolgozásra, amely természetes személy adataira vonatkozik, függetlenül attól, hogy az:

– teljesen vagy részben automatizált eszközzel, vagy

– manuális módon

történik-e.

 

A szabályzat szervezeti hatálya az intézményre terjed ki.

Az intézmény megbízásából történő bármely adatkezelést és feldolgozást végzőre a szabályzat a vonatkozó szerződés, illetve megállapodás alapján terjed ki.

 

 

 

 

 

A szabályzat személyi hatálya kiterjed:

– az intézmény teljes személyi állományára, valamint

– minden olyan természetes és jogi személyre, aki az intézményben tárolt, kezelt személyes adatokkal kapcsolatba kerül, vagy kerülhet, így jellemzően:

– az intézménynél külső ellenőrzést végző személyekre, szervekre,

– az intézménnyel szerződéses kapcsolatban álló személyekre, szervekre.

 

A szabályzatban foglaltakkal összhangban kell értelmezni és a gyakorlatban érvényesíteni az intézmény további adatvédelemmel összefüggő szabályozásait, így különösen:

– az Informatikai biztonsági szabályzatot,

– a Közérdekű adatok szabályzatát,

– az ellátottak és a közalkalmazottak adatkezelési és adatvédelmi szabályzatát.

Ezek a szabályzatok a jelen szabályzatban meghatározott szabályokkal összhangban az adott területre vonatkozó további adatvédelmi szabályokat is meghatározhatnak.

 

  1. Fogalmak

 

„személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

„adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

„az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

„profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;

„álnevesítés”: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;

„nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

„adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

„adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

„címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. (Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak);

„harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

„az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

– „adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

„genetikai adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;

„biometrikus adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;

„egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;

„képviselő”: az az Unióban tevékenységi hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező és az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által az Általános adatvédelmi rendelet 27. cikk alapján írásban megjelölt természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót képviseli az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra az e rendelet értelmében háruló kötelezettségek vonatkozásában;

„vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is;

„felügyeleti hatóság”: egy tagállam által az Általános adatvédelmi rendelet 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv;

„érintett felügyeleti hatóság”: az a felügyeleti hatóság, amelyet a személyes adatok kezelése a következő okok valamelyike alapján érintett:

a) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az említett felügyeleti hatóság tagállamának területén rendelkezik tevékenységi hellyel;

 

b) az adatkezelés jelentős mértékben érinti vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érinti a felügyeleti hatóság tagállamában lakóhellyel rendelkező érintetteket; vagy

 

c) panaszt nyújtottak be az említett felügyeleti hatósághoz;

„személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése”:

a) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó több tagállamban található tevékenységi helyein folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor; vagy

 

b) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egyetlen tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor úgy, hogy egynél több tagállamban jelentős mértékben érint vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érint érintetteket;

„releváns és megalapozott kifogás”: a döntéstervezettel szemben benyújtott, azzal kapcsolatos kifogás, hogy ezt a rendeletet megsértették-e, illetve hogy az adatkezelőre vagy az adatfeldolgozóra vonatkozó tervezett intézkedés összhangban van-e a rendelettel; a kifogásban egyértelműen be kell mutatni a döntéstervezet által az érintettek alapvető jogaira és szabadságaira, valamint adott esetben a személyes adatok Unión belüli szabad áramlására jelentett kockázatok jelentőségét;

„az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás;

„nemzetközi szervezet”: a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre, vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre.

 

 

 

  1. Alapelvek

 

  1. A személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelvek

 

A személyes adatok kezelése során az intézménynél be kell tartani az alábbi öt alapelvet:

  1. A jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elvét,
  2. A célhoz kötöttség elvét,
  3. Az adattakarékosság elvét,
  4. A pontosság elvét,
  5. A korlátozott tárolhatóság elvét.

 

Az alapelvek betartása, érvényesítése az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve a személyes adatokkal kapcsolatba kerülő más személyek feladata is.

 

 

  1. A jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság

 

5.1. A jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elve

 

A jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elve érvényesülése érdekében az intézményben a személyes adatok kezelését:

– jogszerűen,

– tisztességesen,

– az érintett számára átlátható módon

kell végezni.

 

5.2. A személyes adatok kezelésének jogszerűsége

 

Az intézmény – a jelen szabályzatban rögzített eljárásrendnek megfelelően – minden személyes adat kezelés megkezdése előtt megvizsgálja, hogy fenn áll-e a személyes adat kezelésének jogszerűségi feltétele.

 

Az adatkezelés általános jogszerű feltételi

A jogszerűségi feltételek:

– az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

– az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

– az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; (kötelező adatkezelés)

– az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;

– az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; (kötelező adatkezelés)

Ide tartozik:

– a törvény alapján, vagy

– a törvény felhatalmazása alapján helyi önkormányzat által

elrendelt adatkezelés;

– az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. (Ezt az elvet nem kell alkalmazni az intézmény által a feladatai ellátása során végzett adatkezelésre.)

 

A különleges adatok adatkezelésének jogszerűségi feltételei

Alapvető szabály, hogy tilos:

– a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint

– a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok

kezelése.

 

Az intézmény abban az esetben kezelhet különleges adatot, ha:

– az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, kivéve, ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a tilalom nem oldható fel az érintett hozzájárulásával;

– az adatkezelés az adatkezelőnek vagy az érintettnek a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségei teljesítése és konkrét jogai gyakorlása érdekében szükséges, ha az érintett alapvető jogait és érdekeit védő megfelelő garanciákról is rendelkező kollektív szerződés ezt lehetővé teszi;

– az adatkezelés az érintett vagy más természetes személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges, ha az érintett fizikai vagy jogi cselekvőképtelensége folytán nem képes a hozzájárulását megadni;

– az adatkezelés olyan személyes adatokra vonatkozik, amelyeket az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozott;

– az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges;

– az adatkezelés jelentős közérdek miatt szükséges jogszabály alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő;

– az adatkezelés megelőző egészségügyi vagy munkahelyi egészségügyi célokból, a munkavállaló munkavégzési képességének felmérése, orvosi diagnózis felállítása, egészségügyi vagy szociális ellátás vagy kezelés nyújtása, illetve egészségügyi vagy szociális rendszerek és szolgáltatások irányítása érdekében szükséges, jogszabály alapján vagy egészségügyi szakemberrel kötött szerződés értelmében, továbbá a vonatkozó feltételekre és garanciákra figyelemmel;

 

A büntetőjogi felelősséggel és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok kezelésének feltétele

 

Ilyen adatokat csak közhatalmi szerv kezelhet.

 

5.2.1. Az érintett hozzájárulása

 

Az intézmény – a jelen szabályzatban rögzített eljárásrendnek megfelelően – személyes adatot az érintett hozzájárulása jogalapra hivatkozva csak akkor kezelhet, ha a hozzájárulás megadása az érintett részéről tevőleges, önkéntes, és egyértelmű.

Fontos, hogy a hozzájárulás megadásának bizonyíthatónak kell lennie, tehát arról:

– írásos, (papír vagy elektronikus) dokumentumnak kell rendelkezésre állnia, illetve

– hang, illetve videó felvételnek kell lennie.

A hozzájárulás szövegének tartalmaznia kell azt, hogy az érintett beleegyezik az adott célra, vagy több célra történő adatkezelésbe.

 

5.2.2. A kötelező adatkezelés jogalapja

 

Az intézmény – a jelen szabályzatban rögzített eljárásrendnek megfelelően – biztosítja a kötelező adatkezelés jogalapjára vonatkozó alapelv érvényesülését.

 

A kötelező adatkezelés körébe tartozó jogszerűségi feltételek:

– az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges,

– az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.

 

Ezekben az esetekben az adatkezelés célját a konkrét jogalapra hivatkozással kell meghatározni. Fontos, hogy az adatkezelést meghatározó törvényben, illetve helyi rendeletben rögzítetteket kell figyelembe venni:

– a kezelendő adatok fajtája,

– az adatkezelés célja és konkrét feltételei,

– az adatok megismerhetősége,

– az adatkezelés időtartama

tekintetében.

 

5.2.3. Az adatok eredeti gyűjtési céljától eltérő gyűjtése

 

Az intézmény – a jelen szabályzatban rögzített eljárásrendnek megfelelően – biztosítja az adatok eredeti gyűjtési céljától eltérő gyűjtésére vonatkozó alapelv érvényesülését.

 

Az intézmény ilyen esetekben vizsgálja:

– a személyes adatok gyűjtésének céljait és a tervezett további adatkezelés céljai közötti esetleges kapcsolatokat,

– a személyes adatok gyűjtésének körülményeit, különös tekintettel az érintettek és az adatkezelő közötti kapcsolatokra,

– a személyes adatok jellegét, különösen pedig azt, hogy a személyes adatok különleges kategóriáinak kezeléséről van-e szó, illetve, hogy büntetőjogi felelősség megállapítására és bűncselekményekre vonatkozó adatoknak a kezeléséről van-e szó,

– azt, hogy az érintettekre nézve milyen esetleges következményekkel járna az adatok tervezett további kezelése,

– a megfelelő garanciák meglétét, ami jelenthet titkosítást vagy álnevesítést is.

 

5.3. Az elvhez kapcsolódó jogok

 

Az elv érvényesüléséhez közvetlenül kapcsolódnak az alábbi jogok:

– az átláthatósággal kapcsolatos jogok és intézkedések,

– az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatáshoz való jog:

– ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik,

– ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg,

– az érintett hozzáférési joga.

 

 

  1. A célhoz kötöttség

 

6.1.  A célhoz kötöttség elve

 

A célhoz kötöttség elve alapján az intézményben:

– a személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet,

– a személyes adatok nem kezelhetőek célokkal össze nem egyeztethető módon.

(Ezen elv alól kivételt képez a közérdekű archiválás, a tudományos és történelmi kutatási cél vagy a statisztikai célból történő további adatkezelés.)

 

6.2.  Az elvhez kapcsolódó jogok

 

Az elv érvényesüléséhez közvetlenül kapcsolódnak az alábbi jogok:

– az érintett hozzáférési joga.

 

 

  1. Az adattakarékosság

 

7.1.  Az adattakarékosság elve

 

Az intézmény az adattakarékosság elve érdekében a személyes adatok közül annyi és olyan adatot kezelhet, amelyek az adatkezelési cél szempontjából megfelelőek és meghatározóak. Tehát csak a ténylegesen szükséges adatokat kell és szabad kezelni.

 

7.2. Az elvhez kapcsolódó jogok

 

Az elv érvényesüléséhez közvetlenül kapcsolódó jog elsősorban az érintett hozzáférési joga.

 

 

  1. A pontosság

 

8.1. A pontosság elve

 

A pontosság elvének érvényesítése során az intézménynek szem előtt kell tartania azt, hogy csak a helyes, pontos adatot kezelje, tartsa nyilván. Ennek érdekében törekedni kell:

– a kezelt adatok pontosságára,

– a naprakészség biztosítására,

– a szükséges törlések vagy helyesbítések elvégzésére.

 

8.2.  Az elvhez kapcsolódó jogok

 

Az elv érvényesüléséhez közvetlenül kapcsolódnak az alábbi jogok:

– az érintett hozzáférési joga,

– a helyesbítéshez való jog,

– a törléshez való jog.

 

 

  1. A korlátozott tárolhatóság

 

9.1. A korlátozott tárolhatóság elve

 

Az intézmény a korlátozott tárolhatóság elve érvényesítése érdekében szem előtt tarja, hogy a személyes adat tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé.

(A további tárolás csak közérdekű archiválás, a tudományos és történelmi kutatási cél vagy statisztikai célból történhet.)

 

 

 

9.2.  Az elvhez kapcsolódó jogok

 

Az elv érvényesüléséhez közvetlenül kapcsolódó jog az érintett hozzáférési joga.

 

 

  1. Az integritás és bizalmas jelleg

 

10.1.  Az integritás és bizalmas jelleg elve

 

Az integritás és bizalmas jelleg elve érdekében a személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága. A megfelelő biztonság során gondoskodni kell:

– az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelése,

– az adatok véletlen elvesztése,

– az adatok megsemmisítése vagy károsodása,

elleni védelemről.

 

10.2.  Az elvhez kapcsolódó jogok

 

Az elv érvényesüléséhez közvetlenül kapcsolódó jog különösen: az érintett hozzáférési joga.

 

 

 

III. Az érintett jogai

 

 

  1. Az érintett személyes adatokkal kapcsolatos jogai

 

Az érintett személyes adatokkal kapcsolatos jogai:

  1. a) az átláthatóság és az érintett jogainak gyakorlására vonatkozó intézkedések körében:

– az átlátható tájékoztatáshoz és kommunikációhoz való jog, valamint

– a joggyakorlásra vonatkozó intézkedésekkel összefüggő jogok,

  1. b) a tájékoztatás és a személyes adatokhoz való hozzáférés témakörében:

– az információkhoz való jog, ha a személyes adatokat az intézmény az érintettől gyűjti,

– információkhoz való jog, ha az adatokat az intézmény nem az érintettől szerzi meg,

– a hozzáférési jog,

  1. c) a helyesbítés és törlés témakörében:

– a helyesbítéshez való jog,

– a törléshez való jog,

– az adatkezelési korlátozáshoz való jog,

– az adathordozhatósághoz való jog,

  1. d) a tiltakozáshoz való jog és az automatizált döntéshozatal témakörében:

– a tiltakozáshoz való jog,

– az automatizált döntéshozatallal kapcsolatos jogok.

 

 

 

  1. Az átlátható tájékoztatáshoz és kommunikációhoz való jog, valamint a joggyakorlásra vonatkozó intézkedésekkel összefüggő jogok

 

Az intézmény az átlátható adatkezelés érdekében – a jelen szabályzatban meghatározott intézkedéseket hozza – annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésre vonatkozó valamennyi információ és tájékoztatás átlátható, érthető, világos, közérthető és tömör legyen.

 

Az intézménynek a fenti követelményt kell érvényesítenie az alábbi:

  1. a) információk tekintetében:

– az érintettől való közetlen, illetve

– a nem közvetlenül az érintettől való

adatgyűjtése során;

  1. b) a tájékoztatások tekintetében az érintett:

– a hozzáférési jogával,

– a helyesbítéshez való jogával,

– a törléshez való jogával,

– az adatkezelés korlátozásához való jogával,

– az adatkezelő értesítési kötelezettségével,

– az adathordozhatósághoz való jogával,

– a tiltakozáshoz való jogával,

– az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos tájékoztatási jogával

kapcsolatos tájékoztatás alkalmával.

 

A tájékoztatás és információ átadás alkalmazott módjai:

– írásos,

– elektronikus út,

– szóbeli – ha az érintett személyazonosságának igazolása megfelelően megtörtént.

 

A joggyakorlás segítése

 

Az intézmény valamennyi dolgozója köteles elősegíteni az érintett egyes jogai gyakorlását, így különösen:

– a hozzáférési jogával,

– a helyesbítéshez való jogával,

– a törléshez való jogával,

– az adatkezelés korlátozásához való jogával,

– az adatkezelő értesítési kötelezettségével,

– az adathordozhatósághoz való jogával,

– a tiltakozáshoz való jogával,

összefüggő joggyakorlást.

 

A tájékoztatás megadásának határideje

 

Az előző jogok gyakorlása iránti kérelem teljesítését az intézmény csak akkor tagadhatja meg, ha bizonyítható, hogy az érintettet nem lehet azonosítani. A tájékoztatás megtagadásáról az adatvédelmi tisztviselő dönthet.

 

Az érintett dolgozó a hozzá beérkező adatkezeléssel kapcsolatos kérelmet köteles haladéktalanul továbbítani az adatvédelmi tisztviselőnek, aki aktívan közreműködik a kérelmek teljesítésében, vagy közvetlenül teljesíti azokat.

 

Az adatkezeléssel kapcsolatos kérelmek alapján:

– a tájékoztatást a kérelem beérkezését követően haladéktalanul,

– ha a haladéktalan tájékoztatás nem lehetséges, akkor a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül

meg kell adni.

Kivételes esetben lehetőség van a határidő két hónappal történő meghosszabbítására. Erről azonban tájékoztatni kell az érintettet a kérelem benyújtását követő 1 hónapon belül, megadva a határidő hosszabbítás okát, mely a következő lehet:

– a kérelem összetettsége,

– a benyújtott kérelmek száma.

 

A tájékoztatás elmaradása

 

Ha az intézmény a kérelmet valamely okból nem tudja teljesíteni, az adatvédelmi tisztviselő a kérelem beérkezésétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja az érintettet a tájékoztatás elmaradásáról, valamint arról hogy panasszal élhet valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet a bírósági jogorvoslati jogával.

 

Az információ nyújtás és tájékoztatás megtagadása

 

Az intézmény nevében az adatvédelmi tisztviselő dönt az információ, illetve a tájékoztatás nyújtásának megtagadásáról akkor, ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó. Ebben az esetben az érintettel a kérelem benyújtását követő 1 hónapon belül közölni kell a kérelem megtagadásának okát.

 

Díj felszámítása

 

Az intézmény az információ nyújtás és tájékoztatás megtagadására okot adó körülmények esetén jogosult ésszerű összegű díjat felszámítani a tájékoztatás, illetve információnyújtás miatt.

 

A díj felszámításáról, illetve összegéről az adatvédelmi tisztviselő dönt.

 

 

  1. Az információkhoz való jog, ha a személyes adatokat az intézmény az érintettől gyűjti

 

13.1. Az információ biztosítás tartalma

 

Ha az intézmény az érintettre vonatkozó személyes adatokat közvetlenül az érintettől gyűjti, az intézmény, mint adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában köteles az érintett rendelkezésére bocsátani az alábbi:

  1. a) alapvető információkat:

– az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kilétét és elérhetőségeit,

– az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeit, ha van ilyen,

– a személyes adatok tervezett kezelésének célját, valamint az adatkezelés jogalapját,

– az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítésén alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeit,

– adott esetben a személyes adatok címzettjeit, illetve a címzettek kategóriáit, ha van ilyen,

  1. b) kiegészítő információkat (az adatkezelés tisztességének és átláthatóságának érdekében):

– a személyes adatok tárolásának időtartamát, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjait,

– az érintett azon jogát, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról,

– az érintett hozzájárulásán alapuló vagy az érintett különleges adatainak kezeléséhez kifejezett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jogát, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;

– a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogát;

– azt, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni továbbá, hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;

– az automatizált döntéshozatal tényét ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információkat, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

 

13.2. Az információ biztosítás szükségtelensége

 

Az intézménynek nem kell biztosítani az információkat akkor, ha az érintett már a vonatkozó információkkal rendelkezik.

 

13.3. Az információ biztosításáért való felelősség

 

Az információk jelen szabályzat szerinti biztosításáért elsősorban az adatvédelmi tisztviselő felelős.

 

 

  1. Az információkhoz való jog, ha az adatokat az intézmény nem az érintettől szerzi meg

 

14.1. Az információ biztosítás tartalma

 

Ha az intézmény a személyes adatokat nem az érintettől szerezte meg, köteles az érintett rendelkezésére bocsátatni a következő:

  1. a) alapvető információkat:

– az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kilétét és elérhetőségeit,

– az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeit, ha van ilyen,

– a személyes adatok tervezett kezelésének célját, valamint az adatkezelés jogalapját,

– az érintett személyes adatok kategóriáit,

– a személyes adatok címzettjeit, illetve a címzettek kategóriáit, ha van ilyen;

  1. b) kiegészítő információkat:

– a személyes adatok tárolásának időtartamát, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjait,

– ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítésén alapul, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről,

– az érintett azon jogát, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogát;

– az érintett hozzájárulásán alapuló vagy az érintett különleges adatainak kezeléséhez kifejezett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban való visszavonásához való jogát, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét,

– a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogát,

– a személyes adatok forrását és adott esetben azt, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e; és

– az automatizált döntéshozatal tényét, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információkat, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

 

14.2. Az információ biztosítás határideje

 

Az intézmény nevében az adatvédelmi tisztviselő köteles az információkat az alábbi határidők betartásával biztosítani:

– alapesetben – a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit tekintetbe véve, – a személyes adatok megszerzésétől számított észszerű határidőn, de legkésőbb egy hónapon belül,

– ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával,

– ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor.

 

14.3. Az információ biztosítás szükségtelensége

 

Az intézménynek nem kell biztosítani az információkat akkor, ha:

– az érintett már a vonatkozó információkkal rendelkezik,

– az információ biztosítása lehetetlen,

– az adat megszerzését vagy közlését jogszabály írja elő.

 

14.4. Az információ biztosításáért való felelősség

 

Az információk jelen szabályzat szerinti biztosításáért elsősorban az adatvédelmi tisztviselő felelős.

 

 

  1. A hozzáférési jog

 

15.1. Az információ biztosítás tartalma

 

Az érintett jogosult arra, hogy az intézménytől visszajelzést kapjon:

  1. a) arról, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e,
  2. b) a folyamatban lévő adatkezelés esetén az alábbi információkról:

– az adatkezelés céljairól;

– az érintett személyes adatok kategóriáiról,

– azon címzettek vagy címzettek kategóriáiról, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják,

– adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól,

– az érintett azon jogairól, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen,

– a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról,

– ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információról,

– az automatizált döntéshozatal tényéről, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

 

15.2. Az információ biztosítás szabályai

 

Az intézmény adatvédelmi tisztviselője, vagy az által adott ügyben felkért dolgozó az érintett kérelmére az adatkezelés tárgyát képező személyes adatokról másolatot készít és azt térítés nélkül a rendelkezésére bocsátja. A további másolatokért ésszerű mértékű díjat lehet felszámítani. A díj felszámításáról, illetve a fizetendő díjról az adatvédelmi tisztviselő dönt.

 

 

  1. A helyesbítéshez való jog

 

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az intézmény, mint adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.

Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését is.

 

A helyesbítéssel kapcsolatos kérelemről, észrevételről az adatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul értesíteni kell, aki áttekinti a kérelmet, és dönt a kérelem tárgyában.

 

 

  1. A törléshez való jog

 

17.1. Az adatok törlése

 

Meghatározott feltételek fennállása mellett:

– az érintett joga, hogy kérje a rá vonatkozó személyes adatok törlését,

– az intézménynek, mint adatkezelőnek pedig kötelessége, hogy a személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje.

 

Az adatokat akkor kell törölni, ha az alábbi indokok közül legalább egy fennáll:

– a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték,

– az érintett visszavonja az adatai kezelésre adott hozzájárulását vagy a különleges adatai kezelésére vonatkozó kifejezett hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja,

– az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre,

– a személyes adatokat jogellenesen kezelték,

– a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell,

– a személyes adatok gyűjtésére az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

 

17.2. Az adattörlési kötelezettség alóli kivételek

 

Az intézménynek nem kell törölni azokat az adatokat, melyek kezelése:

– a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából szükséges,

– a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó jogszabály szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából indokolt,

– a népegészségügy területét érintő közérdek alapján szükséges,

– a jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.

 

17.3. Az adatok törlésével kapcsolatos felelősség

 

Az adatvédelmi tisztviselő dönt az érintettek adattörlési kérelmei ügyében, és szükség szerint intézkedik az adatok törléséről.

 

 

  1. Az adatkezelési korlátozáshoz való jog

 

Az érintettnek joga van arra, hogy kérje, hogy az adatkezelő korlátozza a személyes adatai kezelését.

 

Az intézmény, mint adatkezelő az adatkezelés korlátozására irányuló kérést akkor köteles teljesíteni, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

– az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát,

– az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését és helyette kéri azok felhasználásának korlátozását,

– az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;

– az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

 

Az adatkezelő az adatkezelési korlátozás feloldásáról köteles előzetesen tájékoztatni az érintettet.

 

Az adatvédelmi tisztviselő dönt az érintettek adatkezelési korlátozási joggal kapcsolatos kérelmei ügyében, és szükség szerint intézkedik az adatkezelés korlátozásáról.

 

 

  1. Az adathordozhatósághoz való jog

 

Az érintett:

– a hozzájárulásán alapuló személyi adatkezelés,

– a kifejezett hozzájárulásán alapuló különleges személyi adatok kezelése,

– a személyi adatok megadásával kötendő szerződések teljesítéséhez szükséges személyi adatkezelés,

– illetve az automatizált adatkezelés esetén

jogosult az adathordozhatóság jogának gyakorlására.

 

Az adathordozhatóság érdekében az érintett jogosult:

– hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja,

– arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta,

– arra, hogy kérésére az adatkezelő az adatokat közvetlenül másik adatkezelőnek továbbítsa – akkor, ha ez technikailag megvalósítható.

 

Az érintett nem gyakorolhatja az adathordozhatósághoz való jogát:

– a közérdekű adatkezelés,

– vagy az adatkezelő közhatalmi feladatai ellátása keretében végzett adatkezelés

esetén.

 

Az adatvédelmi tisztviselő dönt az érintettek adathordozhatósági joggal kapcsolatos kérelmei ügyében, és teljesítendő kérelem esetében biztosítja az adathordozhatóságot. A tevékenységébe szükség esetén bevonja az adatkezelést ténylegesen végző személyt.

 

 

  1. A tiltakozáshoz való jog

 

A nem üzletszerzés érdekében történő adatkezeléssel kapcsolatos tiltakozási jog

Az érintett joga, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozzon a személyes adatainak:

– közérdekű, vagy az intézmény rá ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához, illetve,

– az intézmény, vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez

szükséges adatkezelése ellen.

 

A tiltakozást követően:

– az intézmény az adatokat nem kezelheti tovább,

– csak akkor kezelheti tovább, ha az intézmény bizonyítja, az adatkezelés elsőbbségét az érintett jogaival szemben, vagy a jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, vagy védelméhez szükséges adatkezelés tényét.

 

Az üzletszerzés érdekében történő adatkezeléssel kapcsolatos tiltakozási jog

Az érintett joga, hogy ebben az esetben bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen.

 

Az adatvédelmi tisztviselő feladatai:

– megvizsgálja az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos tiltakozását,

– a jogos tiltakozás alapján intézkedik arról, hogy az intézmény az adatokat tovább ne kezelje,

– a tiltakozás ellenére történő adatkezelés esetén írásban dokumentálja a további adatkezelés okait.

 

 

  1. Az automatizált döntéshozatallal kapcsolatos jogok

 

Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

 

Az adatvédelmi tisztviselő kivizsgálja az automatizált döntéshozatallal kapcsolatos jogok gyakorlására vonatkozó ügyeket, és gondoskodik e jog biztosításáról.

 

 

  1. Az adatkezelő

 

  1. Az adatkezelő feladatai

 

Az intézmény, mint adatkezelő feladata, hogy megfelelő:

– technikai és

– szervezési

intézkedéseket hozzon és működtessen.

 

Az intézkedések célja, hogy a személyes adatok kezelése:

– megfelelően történjen,

– és a megfelelő adatkezelés bizonyítható legyen.

 

Az intézmény adatkezeléssel kapcsolatos legfontosabb intézkedéseit a jelen adatvédelmi szabályzat tartalmazza, figyelemmel az adatkezelések:

– jellegére,

– hatókörére,

– körülményeire és céljaira, és

– a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázatra.

 

A jelen szabályzatban meghatározott intézkedéseket, illetve a szabályzat alapján hozott intézkedéseket az intézmény:

– rendszeresen- eltérő rendelkezések hiányában évente – felülvizsgálja, és

– szükség szerint aktualizálja, naprakésszé teszi.

 

 

  1. Az adatvédelem

 

Az intézmény, mint adatkezelő az egyes adatkezelési intézkedéseket annak érdekében hozza meg, hogy:

– azok biztosítsák az adatvédelmi elveket,

– hozzájáruljanak a személyes adatkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásokban meghatározott követelmények teljesítéséhez,

– az érintettek jogainak védelméhez szükséges garanciák beépítésre kerüljenek az adatkezelés folyamatába,

– kizárólag olyan személyes adatok kezelésére kerüljön sor, amelyek az adott cél szempontjából szükségesek.

 

Az előbbiek érvényre jutása érdekében az intézmény gondoskodik arról, hogy:

– naprakész adatvagyon leltár álljon rendelkezésre,

– az adatkezelés az adatvagyon leltárban meghatározottak szerint történjen,

– az adatvagyon leltárban nem szereplő, új adatkezelési helyzetek vizsgálatra kerüljenek az adat és információ védelem szempontjaiból, és a vizsgálat eredményeképpen az adatkezelés megszüntetésre, törlésre kerüljön, vagy pedig felvételre kerüljön az adatvagyon leltárba,

– az adatvagyon leltár rendszeresen, de legalább 3 évente tartalmilag felülvizsgálatra kerüljön.

 

23.1. Adatvagyon leltár

 

Az intézmény, mint adatkezelő az adatvédelmi szabályok betartása érdekében adatvagyonleltárt készít és azt folyamatosan aktualizálja.

Az adatvagyon leltárnak tartalmazni kell mindazokat az adatokat, amelyeket az intézmény kezel, függetlenül attól, hogy az hatósági ügy, vagy egyszerű tájékoztatás vagy akár az intézményhez érkező bejelentés, mely során adatok (nevek, címek, elérhetőségek stb.) feljegyzésre kerülnek.

Az adatvagyon leltár a teljesség, valamint a pontos feladat- és felelősség lehatárolása érdekében úgynevezett leltározási területenként készül.

 

23.1.1. Az adatvagyon leltár területek

 

Az adatvagyon leltár területeket az adatvédelmi tisztviselő határozza meg, és vizsgálja felül legalább évente. (A felülvizsgálatot írásban – az adatvagyon leltár területei és felelősök dokumentumra feljegyzi.)

Az adatvagyon leltár elkészítésért felelős személyeket az adatvédelmi tisztviselő javaslatára az intézményvezető jelöli ki az 1. számú melléklet alkalmazásával. Személyi változás esetén a kijelölést haladéktalanul meg kell tenni.

 

 

 

23.1.2. Az adatvagyonleltár tartalma

 

Az adott területre vonatkozó adatvagyonleltárnak tartalmaznia kell:

– az adat, illetve adatbázis megnevezését,

– az adat, illetve adatbázis megjelenési formáját (papír alapú, elektronikus),

– az adatkezelés jogalapját (a szabályzat 5.2.2. pontja szerinti jogalapok szerint, jogszabályok esetén a pontos jogszabályi hivatkozás is),

– tárolási helyét (fizikai tárolási hely, illetve az elektronikus információs rendszer neve az információ biztonsági szabályzat alapján vezetendő rendszerelem-leltár alapján),

– az adatkezelő megnevezését,

– a biztonsági osztályba sorolását,

– az adat, adatbázis értékét (az adat, adatbázis becsült piaci értékét, ha van ilyen),

– az adatok felhasználási, feldolgozási folyamatait, eseményeit,

– az adathoz való hozzáférési jogosultságokat.

 

Az alkalmazandó adatvagyon leltár mintát a 2. számú melléklet tartalmazza.

 

23.1.3. Az adatvagyon leltár készítéséért felelős személyek

 

Az adatvagyon leltár elkészítéséért az adatvagyon területért felelős személyek tartoznak felelősséggel.

Az adatvédelmi tisztviselő a feladat ellátásához maximális szakmai támogatást nyújt, és elvégzi az adatbázisok biztonsági osztályba sorolását.

 

Az adatok, adatbázisok biztonsági osztályba sorolása

 

Az intézmény, mint adatkezelő gondoskodik arról, hogy a kezelt adatok, adatbázisok biztonsági osztályba sorolása megtörténjen.

 

A biztonsági osztályba sorolás az alábbi szempontok alapján a következő 1-5 fokozatú skálával történik, ahol a magasabb számérték a nagyobb biztonsági osztályt jelenti.

 

A biztonsági osztályba sorolást az adott területre vonatkozóan az adatvagyon leltár elkészítésért felelős személy javaslata alapján az adatvédelmi tisztviselő végzi.

 

  1. Biztonsági osztály

Az adat olyan, mely tartalma, jellege miatt:

– közvetlen adatvédelmi veszélyt nem jelent,

– az adattal kapcsolatos esetleges problémák intézményen belül maradnak és ott megoldhatóak,

– az adat, adatbázis értékkel nem rendelkezik.

 

  1. Biztonsági osztály

Az adat olyan, mely tartalma, jellege miatt:

– minimális adatvédelmi veszélyt jelent,

– az adattal kapcsolatos esetleges problémák intézményen belül maradnak és ott megoldhatóak,

– az adat, adatbázis az intézmény költségvetésének 1 %-át elérő értékkel rendelkezik.

 

  1. Biztonsági osztály

Az adat olyan, mely tartalma, jellege miatt:

– közepes adatvédelmi veszélyt jelent,

– az adattal kapcsolatos esetleges problémák intézményen belül maradéktalanul nem megoldhatóak,

– az adat, adatbázis az intézmény költségvetésének 5 %-át elérő értékkel rendelkezik.

 

  1. Biztonsági osztály

Az adat olyan, mely tartalma, jellege miatt:

– nagy adatvédelmi veszélyt jelent,

– az adattal kapcsolatos esetleges problémák intézményen belül nem megoldhatóak,

– az adat, adatbázis az intézmény költségvetésének 10 %-át elérő értékkel rendelkezik.

 

  1. Biztonsági osztály

Az adat olyan, mely tartalma, jellege miatt:

– kiemelt adatvédelmi veszélyt jelent, mivel különleges személyi adatokat, vagy azokat is tartalmaz,

– az adatvédelmi előírások sérülése súlyos bizalomvesztéssel járhat,

– az adat, adatbázis az intézmény költségvetésének 15 %-át elérő értékkel rendelkezik.

 

 

23.2.  Az adatkezelés ellenőrzése

 

Az adatvédelmi tisztviselő rendszeresen, évente legalább 1 alkalommal ellenőrizni köteles, hogy az adatkezelés az adatvagyon leltárban meghatározottak szerint történik-e.

 

Az ellenőrzés során köteles közreműködni az adatvagyon leltár naprakészen tartásáért felelős személy.

 

Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelés ellenőrzéséről olyan nyilvántartást vezet, melyből egyértelműen megállapítható:

– az ellenőrzési kötelezettsége teljesítése,

– az, hogy az ellenőrzés talált-e nem megfelelőséget.

 

A nyilvántartást az áttekinthetőség érdekében adatvagyon leltár területenként külön-külön kell vezetni.

A nyilvántartás formáját a 3. számú Az adatkezelési ellenőrzési nyilvántartás nevű melléklet tartalmazza.

 

A nem megfelelőség észleléséről, az intézkedésekről, és azok eredményeiről az adatvédelmi tisztviselő külön jegyzőkönyvet vesz fel.

 

23.3.  Új adatkezelési helyzetek

 

Az intézmény valamennyi adatot kezelő dolgozójának feladata, hogy közvetlenül ismerje a területéhez tartozó adatvagyont és annak adatvédelmi előírásait.

Ha a dolgozó a tevékenysége során adatvagyon leltárban nem szereplő, új adatkezelési helyzetet tapasztal, haladéktalanul jeleznie kell a területén az adatvagyon leltár elkészítéséért, naprakészen tartásáért felelős személyt.

Az érintett személy köteles megvizsgálni, hogy az új adatkezelési helyzet:

– valóban új adatkezelési helyzetet jelent,

– olyan adatkezelés körébe tartozik, ami tiltásra került, vagy

– beleillik egy korábban már meghatározott adatkezelési körbe.

 

Amennyiben az adatvagyon leltárért felelős személy véleménye szerint is új adatkezelési helyzet merült fel, haladéktalanul jelzi az adatvédelmi tisztviselőnek.

 

Az adatvédelmi tisztviselő ebben az esetben megvizsgálja az adatvédelmi hatásvizsgálat végzésének szükségességét, és indokolt esetben a hatásvizsgálatot elvégzi. /Lásd 32. pont./

 

23.4. Az adatvagyon leltár felülvizsgálata

 

Az adatvédelmi felelős az adatvagyon leltár elkészítéséért és naprakészen tartásáért felelős személy rendszeresen, de legalább 3 évente tartalmilag felülvizsgálja az adatvagyonleltárba felvett adatokat.

A felülvizsgálatnak ki kell térnie a nyilvántartásban szereplő valamennyi megállapításra, és ellenőrizni kell azok helytállóságát.

 

Az elkészült felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

23.5. Az adatvagyon leltárba való felvétel tilalma

 

Az adatvédelmi tisztviselő felelős azért, hogy az adatvagyon leltárba ne szerepeljen olyan adatkezelés, amely nem felel meg az adatvédelmi előírásoknak, illetve amely vonatkozásában nem biztosítható a megfelelő védelem.

 

Az adatvagyon leltárba fel nem vehető adatok, adatbázisok körét a 4. számú melléklet tartalmazza.

 

Az adatvagyon leltárba fel nem vehető adatokat, illetve adatbázisokat el kell távolítani.

 

 

  1. Adatkezelési nyilvántartás

 

Az intézmény, mint adatkezelő köteles a felelősségi körébe tartozón végzett adatkezelési tevékenységről nyilvántartást vezetni.

 

Az adatkezelési nyilvántartással kapcsolatban az adatvédelmi tisztviselő köteles:

– betartani a nyilvántartás tartalmi követelményeire vonatkozó jogszabályi előírásokat,

– a nyilvántartást naprakészen vezetni.

 

A nyilvántartást az 5. számú melléklet szerinti formában kell vezetni.

 

Az intézmény adatkezelési nyilvántartásában – mivel 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztat – azokat az adatkezeléseket kell nyilván tartani, amelyek:

– az érintettek jogaira és szabadságaira nézve valószínűsíthetően kockázattal járnak,

– során az adatkezelés nem alkalmi jellegű,

– kiterjednek a különleges adatokra,

– a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkoznak.

 

Az egyes adatkezelések nyilvántartásban való szerepeltetéséről az adatvédelemi tisztviselő dönt.

 

 

  1. Együttműködés a felügyeleti hatósággal

 

Az intézmény, mint adatkezelő együttműködik a felügyeleti hatósággal. A kapcsolattartásra elsősorban az intézményvezető és az adatvédelmi tisztségviselő jogosult.

 

 

 

  1. Az adatfeldolgozó

 

 

  1. Az adatfeldolgozó

 

Ha az adatkezelést az adatkezelő nevében más végzi, az adatkezelő kizárólag olyan adatfeldolgozókat vehet igénybe akik, vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak az adatkezelés követelményeinek való megfelelését és az érintettek jogainak védelmét biztosító, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására.

 

Az adatkezelő köteles az adatfeldolgozóval olyan szerződést kötni, melyben szerepelnek a személyes adatok védelmével kapcsolatos garanciális szabályok.

 

A szerződések adatvédelmi szempontú előkészítését az adatvédelmi tisztviselő végzi. A szerződés tervezetet az intézményvezető hagyja jóvá.

 

 

 

  1. Adatbiztonság

 

 

  1. Általános adatbiztonsági követelmények

 

Az intézmény, mint adatkezelő az adatkezelés biztonsága érdekében – a jelen szabályzatban meghatározottak szerint – gondoskodik:

– a személyes adatok álnevesítéséről és titkosításáról,

– a személyes adatok kezelésére használt rendszerek és szolgáltatások:

– folyamatos bizalmas jellegének biztosításáról,

– integritásáról,

– rendelkezésre állásáról és ellenálló képességéről,

– fizikai vagy műszaki incidens esetén az arra való képességről, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehessen állítani;

– az adatkezelés biztonságának garantálására hozott technikai és szervezési intézkedések hatékonyságának rendszeres tesztelésére, felmérésére és értékelésére szolgáló eljárásról.

 

Az intézmény az adatbiztonsági követelményeket különböző:

– adminisztratív,

– fizikai, illetve

– logikai

védelmi intézkedésekkel biztosítja.

 

27.1. Az intézmény adminisztratív adatvédelmi intézkedései

 

Az intézmény adminisztratív adatvédelmi intézkedései keretében értelemszerűen alkalmazza az informatikai biztonsági szabályzatban meghatározott, és az adatok védelmére vonatkoztatható adminisztratív védelmi intézkedéseket.

 

Az intézmény adminisztratív adatvédelmi intézkedései körébe tartozik továbbá:

  1. a) a szervezeti szinten ellátandó adminisztratív adatvédelmi tevékenység, ezen belül:

– kiadásra kerül A személyes adatok védelmének szabályzata, melyet az intézményvezető csak a hatályos adatvédelmi jogszabályhelyek tartalmi követelményeinek megléte esetén hagyhat jóvá,

– kijelölésre kerül az adatvédelmi tisztviselő, (a kijelölést a 6. számú melléklet tartalmazza.)

– nyilvántartásra kerül az intézmény adatvagyona (Lásd adatvagyon leltár),

  1. b) az adatokkal kapcsolatos kockázat elemzést végez, ezen belül:

– működteti az előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat rendszerét,

– megtiltja egyes adatok, adatbázisok kezelését,

– meghatározza az adatok adatvédelmi biztonsági osztályba sorolásának elveit,

  1. c) a rendszer és szolgáltatás beszerzési alapfeladatok, melyek az adatok védelme érdekében az információ biztonsági szabályzatban meghatározottak szerint ellátásra kerülnek,
  2. d) hogy az ügymenet folytonosság tervezése érdekében az informatikai rendszerekkel érintett adatkezelésnél érvényesíteni kell az információ biztonsági szabályzatban meghatározott ügymenet folytonossági eljárásrendet, és tervet. Az elsődlegesen nem informatikai rendszerben kezelt, és felhasznált adatok esetében az adatokról olyan elektronikus másolatot kell készíteni, melynek a kezelése már informatikai rendszerben történik, s a rendszerek ügymenet folytonossága biztosítja az ilyen adatok tekintetében is az ügymenet folytonosságát.
  3. e) a biztonsági események kezelésével összefüggő feladatok, ha azok adatvédelmi incidenst is jelentenek ezen belül különösen a nem informatikai rendszerben kezelt adattal összefüggő adatvédelmi incidens kezelésére a megfelelő eljárásrend meghatározása, (lásd. számú melléklet)
  4. f) az emberi tényezőket figyelembe vevő személyi biztonsági tevékenység, ezen belül személybiztonsági eljárásrend meghatározása, melyet a szabályzat számú melléklete tartalmaz.
  5. g) a tudatossággal és képzéssel kapcsolatos alapvető feladatok ellátása a számú melléklet szerinti Képzési eljárásrend kerül kiadásra.

 

27.1. 1.  Adatvédelmi incidens kezelése

 

Intézkedések annak érdekében, hogy az incidens után az adatok visszaállíthatóak legyenek

 

Az incidenst követően az adatok visszaállíthatósága érdekében teendő intézkedéseket:

– az elektronikus informatikai rendszerben tárolt adatok esetén az Információ biztonsági szabályzat Biztonsági események kezelésének eljárásrendje,

– az elsődlegesen nem elektronikus informatikai rendszerben tárolt és kezelt adatok esetén a jelen szabályzat 7. számú melléklete az Adatvédelmi incidens eljárásrendje című melléklete

tartalmazza.

 

Az Információ biztonsági szabályzatban meghatározott Biztonsági események eljárásrendjének alkalmazási szabályai:

– csak akkor kell alkalmazni, ha a biztonsági esemény egyben adatvédelmi incidens is,

– amennyiben a biztonsági esemény adatvédelmi incidens is, és az eseményt először az informatikai biztonság keretében észlelték, a Biztonsági Felelős köteles haladéktalanul értesíteni az adatvédelmi tisztviselőt,

– amennyiben az adatvédelmi incidenst az adatvédelmi tisztviselő észleli, és az incidens kapcsolódik az elektronikus informatikai rendszerhez, haladéktalanul értesíti a Biztonsági felelőst.

 

(Az értesítési feladatokat értelemszerűen nem kell megtenni akkor, ha a Biztonsági felelős és az adatvédelmi tisztviselő ugyan az a személy.)

 

Az adatvédelmi incidens bejelentése a felügyeleti hatóságnak

 

Az adatvédelmi incidenst a felügyeleti hatóságnak:

– nem kell bejelenteni, ha az incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal,

– be kell jelenteni, ha az incidens valószínűsíthetően kockázattal jár

a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.

 

A bejelentés megtételének határideje

Az adatvédelmi incidens:

– indokolatlan késedelem nélkül,

– lehetőség szerint az incidens tudomására jutásától számított 72 órán belül

be kell jelenteni.

 

A bejelentésben:

ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;

közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;

ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;

ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

 

Adatvédelmi incidens nyilvántartás

 

Az adatvédelmi incidensről az intézmény, mint adatkezelő nyilvántartást vezet.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

– az incidens leírását,

– az incidenshez kapcsolódó tényeket,

– az incidens hatásait,

– az incidens orvoslására tett intézkedéseket.

 

A nyilvántartást az adatvédelmi tisztviselő vezeti.

 

Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

 

Az intézmény, mint adatkezelő az érintetett indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni köteles azokról az incidensekről, melyekkel kapcsolatban a felügyeleti szerv felé bejelentési kötelezettsége van.

 

A tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

– az adatvédelmi incidens jellegét,

az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit,

az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket,

az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

 

Mellőzhető a tájékoztatás, ha:

az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat,

az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg,

– a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

 

27.2. Az intézmény fizikai adatvédelmi intézkedései

 

Az intézménynek a fizikai adatvédelmi intézkedései keretében értelemszerűen alkalmazni kell az informatikai biztonsági szabályzatban meghatározott, és az adatok védelmére vonatkoztatható fizikai védelmi intézkedéseket.

Az intézmény fizikai adatvédelmi intézkedései:

  1. a) az elsődlegesen informatikai rendszerben tárolt adatok esetében Az információ biztonsági szabályzatban meghatározott fizikai védelmi intézkedések, melyek kiterjednek a kezelt személyes adatokra,
  2. b) az elsődlegesen nem informatikai rendszerben tárolt adatok esetében a következő fizikai adatvédelmi intézkedéseket kell megtenni az adat, adatbázis biztonsági osztályba sorolásától függően:
Adat biztonsági osztály Fizikai védelmi intézkedés
1. Biztonsági osztály – Az adatokat az adatkezelést követően az iratkezelés szabályai alapján kell tárolni.

– Az adatokhoz való hozzáférést csak a hozzáférési jogosultságok szerint lehet biztosítani.

2. Biztonsági osztály – Az 1. biztonsági osztálynál leírtak, és

– Az adatokat az adatkezelést követően zárható szekrényben, fiókban kell tartani.

3. Biztonsági osztály – Az 1-2. biztonsági osztálynál leírtak, és

– Az adatokat az adatkezelést követően tűzbiztos lemezszekrényben kell tárolni.

4. Biztonsági osztály – Az 1-3. biztonsági osztálynál leírtak, és

– Az adatokat páncélszekrényben kell tárolni.

– Az adatok intézményből történő kiszállítása az adatvédelmi tisztviselő jóváhagyásával történik.

5. Biztonsági osztály – Az 1-4. biztonsági osztálynál leírtak, és

– Elkülönített tároló helyiség biztosítása, ahová idegen nem léphet be. “Idegeneknek belépni tilos” felirat elhelyezése.

– A helyiség zárva tartása.

–  A víz védelem biztosítása, – csővezetékek főelzáróhoz való hozzáférés biztosítása, illetve amennyiben adott helyiségben több ilyen osztályba sorolt adat kerül tárolásra, a csővezeték kiváltása, áthelyezése.

– A tűzvédelmi előírások szigorítása az adat tárolással, és kezeléssel érintett helyiségekben.

– Az adatok intézményből történői kiszállításának intézményvezetői engedélyezése, írásban dokumentálása.

 

 

Az adatok szállítása, intézményen kívüli kezelése

 

A nem informatikai rendszerben megjelenő személyes adatok esetén a dokumentumok intézményből való kivitele, kezelése csak különösen indokolt esetben lehetséges. Az ilyen esetek meghatározását és feltételeit a 11. számú melléklet szerinti minta alapján az adatvédelmi tisztviselő – az adatvagyonleltár adott területének összeállításáért felelős személy közreműködésével, adatvagyonleltár területenként külön-külön – határozza meg, és a jelen szabályzat mellékleteként kezeli.

A szállítási és intézményen kívüli kezelési előírásokat az adatvagyonleltár módosításakor felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatért az adatvédelmi tisztviselő tartozik felelősséggel.

 

27.3. Az intézmény logikai adatvédelmi intézkedései

 

Az intézmény a logikai adatvédelmi intézkedései keretében értelemszerűen alkalmazni kell az informatikai biztonsági szabályzatban meghatározott, és az adatok védelmére vonatkoztatható logikai védelmi intézkedéseket.

 

Az intézmény logikai adatvédelmi intézkedései körébe tartoznak:

  1. a) az elsődlegesen elektronikus informatikai rendszerben tárolt, kezelt adatok tekintetében az Informatikai Biztonsági Szabályzatban meghatározott logikai védelmi intézkedések, ezen belül:

– az általános védelmi intézkedések,

– a tervezés,

– a rendszer és szolgáltatás beszerzés,

– a biztonsági elemzés,

– a tesztelés, képzés és felügyelet,

– a konfigurációkezelés,

– a karbantartás,

– az adathordozók védelme,

– az azonosítási és hitelesítési eljárásrend,

– a hozzáférés ellenőrzése,

– a rendszer és információ sértetlenség, ezen belül többek között az álnevesítés és a titkosítás (kriptográfiai kulcs előállítása és kezelése, és kriptográfiai védelem),

– a naplózás és elszámolhatóság,

– a rendszer és kommunikáció védelem;

  1. b) az elsődlegesen nem elektronikus informatikai rendszerben tárolt, kezelt adatok tekintetében:

– a papír alapú dokumentumokról készült másolatokat helyileg elkülönítetten, lehetőség szerint más személy felelősségi körébe kell kezelni,

– a másolatok fellelhetőségi helyét külön – idegen számára hozzá nem férhető – módon kell rögzíteni,

– a tárolásnál akkor, ha az adatok jelentős értéket képviselnek, az adatállományt nem egyben, egy helyen kell tárolni, hanem több helyen. (A fellelhetőségi helyeket itt is idegenek számára hozzá nem férhető módon kell rögzíteni.)

 

27.3.1. Az adatok kezelésére használt rendszerek és szolgáltatások

 

Biztonsági szint

Az adatkezelés során használt rendszerek és szolgáltatások biztonsági szintje meghatározásának alapja az adatkezelésből eredő olyan kockázatok, amelyek a tárolt, továbbított, vagy egyéb módon kezelt adatok:

– véletlen vagy jogellenes:

– megsemmisítéséből,

– elvesztéséből,

– megváltoztatásából,

– jogosulatlan nyilvánosságra hozatalból vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésből

erednek.

 

Ezek a szempontok érvényesülnek a hivatkozott Információ biztonsági szabályzat szerinti biztonsági szint besorolásnál is.

 

Az adatkezelést végző személyek közvetlen felelőssége

 

Az intézmény az Információ Biztonsági szabályzatban meghatározott intézkedéssel biztosítja azt, hogy az informatikai rendszerben tárolt és kezelt személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező természetes személyek kizárólag a szabályzatnak megfelelően kezelhessék az érintett adatokat.

 

 

 

 

 

 

 

VII. Adatvédelmi hatásvizsgálat

 

  1. Adatvédelmi hatásvizsgálat

 

28.1. Adatvédelmi hatásvizsgálat végzési kötelezettség

 

Az adatvédelmi tisztviselő köteles eldönteni, hogy adott adatkezeléssel kapcsolatban:

– kell-e hatásvizsgálatot végezni, vagy

– a hatásvizsgálat mellőzhető.

 

Kötelező adatvédelmi hatásvizsgálat

 

Az intézmény, mint adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot köteles végezni akkor, ha az adatkezelés valószínűleg magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, így különösen az alábbi esetekben:

– a természetes személyekre vonatkozó egyes személyes jellemzők olyan módszeres és kiterjedt értékelése, amely automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is –alapul, és amelyre a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések épülnek,

– az érintett kifejezett hozzájárulása alapján kezelt személyes adatok különleges kategóriái, vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok nagy számban történő kezelése,

– a nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése.

 

A hatásvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a tervezett adatkezelési műveletek milyen hatást gyakorolnak a személyes adatok védelmére.

 

A hatásvizsgálatnak olyannak kell lennie, amely kiterjed legalább:

– a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket,

– az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára,

– az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára, és

– a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes adatok védelmét és az e rendelettel való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.

 

Az adatvédelmi hatásvizsgálat mellőzése

Nem kell adatvédelmi hatásvizsgálatot végezni, ha egyértelmű, hogy az adott, adatkezelési művelet a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve nem jár magas kockázattal.

(Ha ez a kérdés egyértelműen nem dönthető el, akkor az adatvédelmi tisztviselőnek a hatásvizsgálat elvégzéséről kell döntenie.)

Az adatvédelmi tisztviselő az adatvédelmi hatásvizsgálat mellőzéséről adatkezelésenként külön- külön írásos jegyzőkönyvet készít, melyben rögzíti a hatásvizsgálat mellőzésének okait.

Az okok között szerepelhet, hogy:

– az adatkezelés valószínűsíthetően nem jár magas kockázattal,

– már készült hasonló adatvédelmi hatásvizsgálat, (ahol az adatkezelés jellege, hatóköre, körülménye és célja egymáshoz nagyon hasonló)

– az adatkezelésnek jogalapja van,

– az adatkezelés szerepel abban az adatvédelemmel kapcsolatban kiadott – a felügyeleti hatóság által kiadott – jegyzékben, melyre vonatkozóan nem kell adatvédelmi hatásvizsgálatot végezni.

 

28.2. Az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzése

 

Az adatvédelmi hatásvizsgálatot az adatkezelés megkezdése előtt el kell végezni a tervezett adatkezelési folyamatok alapján.

Az adatkezelés tervezetett folyamatának változása esetén indokolt esetben az adatvédelmi hatásvizsgálat egyes lépéseit meg kell ismételni. (Ennek szükségességéről az adatvédelmi tisztségviselő dönt.)

 

Az adatvédelmi hatásvizsgálat az adatvédelmi tisztségviselő irányításával történik, melyben részt vesz:

– a tényleges adatkezelést végző, illetve

– ha az adott adatkezelésben adatfeldolgozó is érintett, akkor az adatfeldolgozói is.

 

Az adatvédelmi tisztviselő dönt arról, hogy az adott ügyben az adatvédelmi hatásvizsgálattal érintettek, illetve a képviselőik véleményét:

– ki kell e kérni, vagy

– nem.

 

Ha a vélemény kikérés mellett dönt, meghatározza azt, hogy a véleménykérés milyen módon, tartalomban, és arányban történjen.

 

Amennyiben arról dönt, hogy nem kell az érintettek, illetve képviselőik véleményét kikérni, írásban dokumentálja a döntésének okát.

 

Az adatvédelmi hatásvizsgálat tekintetében alkalmazható módszer leírását a 10. melléklet tartalmazza.

 

 

28.3. Az adatvédelmi hatásvizsgálat folyamata

 

Az adatvédelmi tisztviselő felelős azért, hogy az adatvédelmi hatásvizsgálat az alábbiak szerint – újra és újra – ismétlődő körfogásban megtörténjen az alábbiak tekintetében:

– a tervezett adatkezelés leírása,

– az adatkezelés szükségességének és arányosságának vizsgálata,

– már tervezett intézkedések,

– a természetes személyek adatvédelmemmel kapcsolatos jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálata,

– a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések,

– a dokumentáció,

– a nyomon követés és felülvizsgálat.

 

 

Az adatkezelés ellenőrzése

Az adatkezelő:

– szükség szerint, de

– legalább az adatkezelési műveletek által jelentett kockázat változása esetén

ellenőrzést folytat le annak értékelése céljából, hogy a személyes adatok kezelése az adatvédelmi hatásvizsgálatnak megfelelően történik-e.

 

28.4. Az adatvédelmi hatásvizsgálat nyilvánosságra hozatala

 

Az adatvédelmi tisztviselő az intézményvezetővel egyetértésben dönt az adott adatvédelmi hatásvizsgálat nyilvánosságra hozataláról, ezen belül:

– a nyilvánosságra hozatal módjáról,

– a nyilvánosságra hozatal mértékéről (teljes, vagy részleges dokumentáció).

 

 

  1. Előzetes konzultáció

 

Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelő konzultál a felügyeleti hatósággal.

 

 

 

VIII. Az adatvédelem szervezeti háttere

 

 

  1. A személyes adatok védelmével kapcsolatos szerepkörök

 

A személyes adatok védelmével kapcsolatos szerepkörök:

  1. a) az elektronikus informatikai rendszerhez kapcsolódó adatok, adatbázisok, illetve adatkezelés esetén az információ biztonsági szabályzatban meghatározott szerepkörök.

Az érintetteknek a személyes adatok kezelés során azonban figyelembe kell venni az adatvédelmi tisztviselő adatvédelmi iránymutatásait is.

  1. b) a nem elektronikus információ rendszerben tárolt, kezelt adatok, adatbázisok, illetve adatkezelés esetén:

            – az intézményvezető,

– az adatvédelmi tisztviselő,

– az adatkezelést végző személy,

– más intézményi dolgozó.

 

30.1.  Az intézményvezető

 

Az intézményvezető köteles gondoskodni a személyes adatok védelméről.

 

Az intézményvezető feladatai:

– a személyes adatok védelmét szolgáló jelen szabályzat kiadása,

a helyi adatvédelmi, és adatkezeléssel összefüggő belső szabályzatok alapján az adatok összehangolt kezelési rendjének kialakítása és működtetése,

– a személyes adatok védelmével kapcsolatos alapelvek betartása és intézményen belül betartatása,

– a személyes adatok kezelésével érintett személyek jogai gyakorlásának elősegítése,

– a hozzá beérkező adatkezeléssel kapcsolatos kérelmek adatvédelmi tisztviselőnek való továbbítása,

– részvétel az adatvédelemmel kapcsolatos kötelező tájékoztatásban,

– az adatvagyon leltár elkészítéséért adott területen felelős személyek kijelölése,

– együttműködés és kapcsolattartás a felügyeleti hatósággal,

– az adatfeldolgozóval kötendő szerződés jóváhagyása,

– az adatvédelmi tisztviselő kijelölése,

– a szabályzatban meghatározott feladatok ellátása,

– a szabályzat mellékleteiben meghatározott tevékenységek ellátása.

 

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése

 

Az intézményvezető a 6. számú mellékletben meghatározott személyt jelöli ki adatvédelmi tisztviselőnek.

 

Az adatvédelmi tisztviselő azért kerül kijelölésre, mert az intézmény az adatkezelést közfeladatot ellátó szervként végzi.

 

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölésekor figyelembe vételre kerül:

– az tisztviselő szakmai rátermettsége,

– az adatvédelmi jog és gyakorlatban való szakmai jártassága,

– az adatvédelmi tisztviselőként ellátandó feladatok ellátására való alkalmassága.

 

Az adatvédelmi tisztviselő adatvédelmi feladatainak ellátási módja

Az intézményvezető az intézményben jelentkező adatvédelmi feladatok nagyságrendje alapján az adatvédelmi tisztviselőt úgy jelöli ki, hogy a tisztviselő köteles ellátni:

– az adatvédelmi tisztviselői feladatokat, illetve

– más, az intézményvezető által meghatározott munkaköri feladatokat is.

 

30.2. Az adatvédelmi tisztviselő

 

30.2.1. Az adatvédelmi tisztviselő jogállása

 

Az intézményvezető biztosítja az adatvédelmi tisztviselő függetlenségét, így:

– az adatvédelmi tisztviselő e tevékenysége során csak a vezetőnek van alárendelve,

– az adatvédelmi tisztviselőt e tevékenységében csak a vezető utasíthatja,

– az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátásával összefüggésben nem bocsátható el és szankcióval nem sújtható.

 

Az adatvédelmi tisztviselő joga, hogy:

– a személyes adatok védelmével kapcsolatos minden ügybe megfelelő módon és időben bekapcsolódjon,

– az intézmény támogassa a feladatai ellátásában, így biztosítva legyen számára azok a források, melyek szükségesek:

– a feladatai végrehajtásához,

– a személyes adatokhoz és az adatkezelési műveletekhez való hozzáféréshez, valamint

– az adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű ismereteinek fenntartásához.

 

Az adatvédelmi tisztviselő kötelessége, hogy a feladatai teljesítésével kapcsolatban betartsa a titoktartási kötelezettséget, illetve az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettséget.

 

Az adatvédelmi tisztviselő olyan személy, akihez az érintettek szabadon fordulhatnak az adatvédelemmel kapcsolatos jogaik gyakorlásával összefüggésben.

 

30.2.2. Az adatvédelmi tisztviselő feladatai 

 

Az adatvédelmi tisztviselő alap feladatai:

– Részt vesz a személyes adatok védelmének szabályzata kidolgozásában és felülvizsgálatában,

– Közreműködik az adatvédelmi alapelvek tartárásban, érvényesítésében.

– Elősegíti az adatkezeléssel érintett személyek számára az egyes jogaik gyakorlását.

– Dönt az adatkezeléssel érintett tájékoztatás iránti kérelmének megtagadásában, illetve közreműködik a tájékoztatásban. Dönt az információ, illetve tájékoztatás biztosításával kapcsolatos díj felszámításáról, illetve a díj összegéről.

– Dönt az adathelyesbítési, törlési jog iránti kérelmekben. Szükség szerint intézkedik a törlésről.

– Dönt az érintettek adatkezelési korlátozási joggal kapcsolatos kérelmei ügyében, és szükség szerint intézkedik az adatkezelés korlátozásáról.

–  Megvizsgálja az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos tiltakozását.

– Jogos tiltakozás alapján intézkedik arról, hogy az intézmény az adatokat tovább ne kezelje.

– A tiltakozás ellenére történő adatkezelés esetén írásban dokumentálja a további adatkezelés okait.

– Közreműködik az adatvagyon leltár elkészítésében.

– Ellenőrzi, hogy az adatkezelés az adatvagyonleltár szerint történik-e.

– Tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak részére az adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban,

– ellenőrzi az adatvédelmi rendelkezéseknek, továbbá az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést, ideértve a feladatkörök kijelölését, az adatkezelési műveletekben vevő személyzet tudatosság-növelését és képzését,

– Ellátja az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozó feladatokat,

– Együttműködik a felügyeleti hatósággal; és

– Az adatkezeléssel összefüggő ügyekben kapcsolattartó pontként szolgál a felügyeleti hatóság felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben konzultációt folytat vele.

– A jelen szabályzatban meghatározott feladatok ellátása.

– A jelen szabályzat mellékleteiben meghatározott tevékenységek ellátása.

 

30.3. Az adatkezelést végző személy

 

Az adatkezelést végző személy feladata:

– A szabályzatban meghatározott alapelvek betartása, érvényesítése az adatkezelés során.

– Elősegíteni az adatkezeléssel érintett személyeket abban, hogy az adatkezeléssel érintett egyes jogaikat gyakorolhassák.

– A hozzá érkezett adatkezelésre irányuló kérelmeket továbbítsa az adatvédelmi tisztviselőnek.

– Részvétel a személyes adatok kezelésével érintettek személyek tájékoztatási feladataiban.

– Az adatvédelmi tisztviselő kérésére közreműködni a személyes adatok kezelésével érintett személyek részére nyújtandó információk biztosításában.

– A hozzá érkezett adathelyesbítési kérelemről az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatása.

– Közreműködni az adattörlésben, ha az érintett személy adattörlési joga érvényesítésre benyújtott kérelme alapján az adattörlésnek helye van.

– Közreműködni az adathordozhatósági jog érvényesítésében.

– Kijelölés alapján a területére vonatkozóan adatvagyonleltár elkészítése és vezetése.

– Új adatkezelési helyzet jelzése az adatvédelmi tisztviselőnek.

– Az adatvagyon leltár felülvizsgálata – ha kijelölés alapján köteles az adatvagyonleltár elkészítésére.

– A jelen szabályzatban meghatározott feladatok ellátása.

– A jelen szabályzat mellékleteiben meghatározott tevékenységek ellátása.

 

30.4.  Más intézményi dolgozó

 

Más intézményi dolgozó, illetve egyéb tisztségviselő személy feladata:

– A szabályzatban meghatározott alapelvek betartása, érvényesítése a tevékenysége során.

– Elősegíteni az adatkezeléssel érintett személyeket abban, hogy az adatkezeléssel érintett egyes jogaikat gyakorolhassák.

– A hozzá érkezett adatkezelésre irányuló kérelmeket továbbítsa az adatvédelmi tisztviselőnek.

– Részvétel a személyes adatok kezelésével érintettek személyek tájékoztatási feladataiban.

– Az adatvédelmi tisztviselő kérésére közreműködni a személyes adatok kezelésével érintett személyek részére nyújtandó információk biztosításában.

– A hozzá érkezett adathelyesbítési kérelemről az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatása.

– Új adatkezelési helyzet jelzése az adatvédelmi tisztviselőnek.

– A jelen szabályzatban meghatározott feladatok ellátása.

– A jelen szabályzat mellékleteiben meghatározott tevékenységek ellátása.

 

 

  1. A feladat és felelősség dokumentálása

 

A munkaköri leírás elkészítéséért felelős személy köteles gondoskodni arról, hogy a munkaköri leírásban meghatározásra kerüljenek:

– legalább a jelen szabályzatra való hivatkozással a személyi adatok védelmére vonatkozó általános védelmi feladatok és felelősségek,

– a konkrét feladat- és felelősségi előírások, ha az érintett munkakör jellege indokolja. Ebben az esetben is elegendő a jelen szabályzat meghatározott pontjaira, témakörére vonatkozó utalás.

 

A szabályzattal kapcsolat feladat-és felelősség dokumentálása megtörténik a szabályzat megismerési záradékának aláírásával, mely feltétele a jelen szabályzatban meghatározott feladatok, tevékenységének ellátásnak.

 

 

 

  1. A szabályzat nyilvánossága

 

A szabályzat és a kapcsolódó mellékletek, nyilvántartások és egyéb dokumentumok nyilvánosságát a személyes adatok védelmi szempontok szem előtt tartásával kell biztosítani.

Az intézményvezető, illetve az adatvédelmi tisztviselő, a szabályzat egyes mellékletei, illetve egyes kapcsolódó dokumentumok és nyilvántartások tartalmának megismerését különböző feltételekhez kötheti.

 

A szabályzat érintettekkel való megismertetését megismerési záradékkal kell igazolni, mely tartalmazza azt, hogy a megismertetés a szabályzat mellékleteinek és csatolt dokumentumainak mely körére terjedt ki.

 

A szabályzat mindenki számára megismerhető részét közzé kell tenni, ennek keretében egy példányát ki kell függeszteni az intézmény hirdetőtáblájára.

 

Az intézményvezető és az adatvédelmi tisztviselő kiemelt feladata, hogy biztosítsa a szabályzat védelmét olyan információk tekintetében, melyek ismerete, nyilvánossága sértené, vagy veszélyeztetné a személyes adatok védelmének biztonságát.

 

 

 

  1. A belső együttműködés szabályai

 

A személyes adatok védelmének biztosítása, valamint a jelen szabályzatban meghatározott elvek, jogok biztosítása, valamint a meghatározott intézkedések hatékonysága érdekében köteles együttműködni:

– az intézményvezető és az adatvédelmi tisztviselő,

– az adatvédelmi tisztviselő és az intézmény dolgozói.

 

Kiemelt szakmai együttműködés szükséges:

– az adatvédelmi tisztviselő, és az

– információbiztonsággal összefüggő feladatkört ellátók, így:

– a Biztonsági Felelős,

– az üzemeltetési felelős,

– a biztonsági eseményt kivizsgáló személy

között.

 

Az adatvédelemmel érintett munkakört ellátóknak a tevékenységük során folyamatos:

– tájékoztatási,

– együttműködési,

– és tevékenység harmonizációs

kötelezettségük van.

Az együttműködésének jellemző formái:

– vezetői szóbeli vagy írásbeli utasítás,

– tájékoztatás,

– beszámoltatás,

– közös tevékenység.

 

 

 

  1. A szabályzat felülvizsgálata

 

A szabályzat teljes felülvizsgálatát legalább évenként el kell végezni. A szabályzat egyes részterületeit a szabályzatban meghatározott időnként, az általános felülvizsgálati időtől függetlenül el kell végezni.

 

Az adatvédelmi tisztviselő a szabályzat teljes, illetve egyes részeinek felülvizsgálatát köteles kezdeményezni és a felülvizsgálatot előkészíteni, ha azt a körülmények indokolják. A módosítást az intézményvezető írásban hagyja jóvá.

 

A jóváhagyást követően ismét gondoskodni kell a szabályzat megismertetéséről, illetve a szabályzat védendő adatainak védelméről.

 

XII. Záró rendelkezések

 

A szabályzat annak elfogadása napján lép hatályba, és rendelkezéseit a szabályzat hatályon kívül helyezéséig kell alkalmazni.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás